A kakaóvajról

A kakaó (Theobroma cacao) valószínűleg az Amazonas és az Orinoco folyókat övező őserdő mélyéről származik. Több helyi ősi nép, maják, inkák és aztékok is ismerték, sőt utóbbi nép legendáiban feltűnő szent madár, a kvezál előszeretettel fogyasztotta a kakaó termését.
Termesztését a maják kezdték el kb. 3500 évvel ezelőtt. A termés húsát csemegeként fogyasztották, magja a kakaóbab pedig fizetőeszközként töltött be fontos szerepet. Latin nevét még Linné-től kapta, "theobroma", azaz az istenek eledele.
A mályvavirágúak rendjébe sorolt növény természetes élőhelyén akár 15 méteres magasságot is elérhet, az ültetvényeken 3-4 méter magas növényeket nevelnek. Apró, fehér virágai késő délután nyílnak ki és egész éjjel nyitva maradnak. Termése elipszoid alakú, narancsszínű és általában 50-60 mag terem benne.
Bár a kakaó a dél-amerikai kontinensről származik, a legtöbb kakaóültetvény ma Afrikában található. Az ültetvényeken általában két fajtáját termesztik, a Criollót és a Forasterót. A fák egész évben virágoznak és folyamatosan teremnek. A frissen szüretelt kakaóbab 40-55% kakaóvajat tartalmaz, de feldolgozása előtt még további előkészítése szükséges. Kakaóvaj előállításához a babokat szárítják és miután nedvességtartalma egy részét elvesztette alkalmas a sajtolásra. Hidegsajtolásnál a kakaóőrlemény hőmérséklete mindössze 46 fokig emelkedik, ez a meleg pedig nem külső forrásból, hanem a kakaóbab-darabkák surlódásából keletkezik. Az éppen csak megolvadt kakaóvaj jól elválasztható a kakaóbab maradékától. A művelet eredménye a szűretlen, szűz kakaóvaj, amely csokoládébarna színű, jellegzetes kakaó illattal és ízzel. A szűrt kakaóvaj elveszíti barna színét, törtfehér, vagy sárgás színű lesz.
Az általunk forgalmazott szűretlen, szűz kakaóvaj nyersanyagát ugandai kistermelők állítják elő ellenőrzött ökogazdálkodásokban. A kakaóbab felvásárlásánál természetesen a "fair trade" kereskedelem elvei irányadók.